ISZÁKOSMENTŐ MISSZIÓ

Országos
találkozó
Csendesnapok
az RMK-ban
iszákosmentő misszió_bemutatkozas másolat
Videó lejátszása
iszákosmentő misszió másolat
Videó lejátszása
IMM_BEMUTATÓ FILM másolat
Videó lejátszása
36
ÉVES SZOLGÁLAT
13500
HÁLAIMA ISTENNEK A SZABADULÁSÉRT
10000
EGYÜTT TÖLTÖTT ÓRA
30000
SEGÍTSÉGET KÉRŐ
36
ÉVES SZOLGÁLAT
13500
HÁLAIMA ISTENNEK A SZABADULÁSÉRT
10000
EGYÜTT TÖLTÖTT ÓRA
30000
SEGÍTSÉGET KÉRŐ

- Némethné Balogh Katalin -

„Mindannyian függőségre születtünk.”

1981 novemberében hangzott el a buzdítás lelkipásztoraink, gyülekezeteink felé: legyünk hirdetői, megtapasztalói annak, hogy Jézus Krisztus megszabadítja a szenvedély miatt beteg és bűnös embert. Legyen ennek a szolgálatnak is hordozója a gyülekezet közössége. Három év után több mint kétszáz gyülekezet és lelkipásztor engedett a hívásnak és lettek a missziói munkaközösség tagjai. Minden évben növekedett a gyógyító konferenciákra az igény és a lehetőség, elkezdődött a prevenciós /gyermek, ifjúsági/ és utógondozó szolgálat is.



A munkatársi konferencián kézről-kézre járt az éves program íve és lelkészek, orvosok, gyülekezeti tagok jelezték aláírásukkal, ki és mikor kész szolgálatot vállalni a misszió konferenciáin. A gyülekezetek imádsága, adományai segítették a munkát. Nem volt hiány a lehetőségekben az egyházon belül és azon kívül sem. Lelkészértekezletek, konferenciák, egyházkerületi csendesnapok és továbbképzések adtak lehetőséget a hívogatásra, buzdításra. A társadalomban, az egészségügyben is nagy nyitottsággal és érdeklődéssel fogadták a missziós szolgálatot. Gyülekezeti iszákosmentős vasárnapokon gyógyult barátaink bizonyságtétele jelentett erősítést. Az évente tartott beszámolókon nemcsak a szolgálat aktuális gondjait, kérdéseit lehetett megbeszélni, hanem ezek a hálaadás napjai lettek a gyümölcsöző szolgálatért. A nyolcvanas évek közepétől az alkalmak által már egész egyházi életünk vérkeringésében ott volt a Református Iszákosmentő Misszió. A felelősség egyre erőteljesebben ébredezett a lelkészek és a gyülekezeti tagok között és lettek a misszió elkötelezettjeivé. Az évek gyorsan teltek. 1983-ban el kellett búcsúznunk Siklós József testvérünktől, aki határtalan energiával, lelkesedéssel haláláig munkálkodott. Ezután több mint 20 évig Balog Zoltán és felesége átvette a szolgálat terhét és hordozták hűségesen 2006 tavaszáig. Közben rendszerváltás történt, egyházunk is sok változáson ment keresztül. A misszióhoz csatlakoztak más felekezetű lelkészek és önkéntes munkatársak is.

A Misszó elkezdett önálló életet élni /a gyülekezeti, egyházi kapcsolatai nem szélesedtek inkább szűkültek, a lelkész munkatársak jó része visszavonult /. Közben újjáalakult és „felnőtt” ebben a közösségben a Magyar Kékkereszt Egyesület új lehetőségeket teremtve a missziós munkának. Ma már harmincezren fölül van azok száma, akik nálunk kerestek segítséget, s találtak szeretetet, megértést, hallották az evangéliumot. Az egyesület Dömösön 2000 óta kórházat működtet,2016 óta szenvedélybetegek átmeneti otthonát. Itt kap helyet a gyógyító munka, az utógondozó munka egy része. A családok missziója vagyunk, ahol nem csak a szenvedélybeteg gyógyul, hanem a társa, a gyermekei is. Több mint negyven helyen az országban rendszeresen találkoznak gyógyult barátaink, hogy erősödjenek a hitben. Külön öröm, ahol a gyülekezet ad otthont testvéreinknek, vagy lelkészek vállalják a lelki szolgálatot. Hálásak vagyunk a hűséges munkatársakért, akik minden időben vállalták a szolgálatot a misszióban.

Mindannyian függőségre születtünk. Lehet, hogy nem olyan látványos és nyilvánvaló, mint a szenvedélybetegek önpusztítása, mégis ugyan úgy rászorulunk az Isten kegyelmére, mint ők. A misszió önkéntes jelentkezés után fogadja a rászorulókat és családtagjaikat. Mivel az alkoholizmust lelki betegségnek tartjuk, így örömmel vagyunk részesei Isten gyógyító munkájának, és tapasztaljuk, hogy emberek megszabadulnak, bajukkal hozzá menekülnek, és tőle segítséget kérnek.

Még több

kata

- Némethné Balogh Katalin

„Mindannyian függőségre születtünk.”

1981 novemberében hangzott el a buzdítás lelkipásztoraink, gyülekezeteink felé: legyünk hirdetői, megtapasztalói annak, hogy Jézus Krisztus megszabadítja a szenvedély miatt beteg és bűnös embert. Legyen ennek a szolgálatnak is hordozója a gyülekezet közössége. Három év után több mint kétszáz gyülekezet és lelkipásztor engedett a hívásnak és lettek a missziói munkaközösség tagjai. Minden évben növekedett a gyógyító konferenciákra az igény és a lehetőség, elkezdődött a prevenciós /gyermek, ifjúsági/ és utógondozó szolgálat is.

A munkatársi konferencián kézről-kézre járt az éves program íve és lelkészek, orvosok, gyülekezeti tagok jelezték aláírásukkal, ki és mikor kész szolgálatot vállalni a misszió konferenciáin. A gyülekezetek imádsága, adományai segítették a munkát. Nem volt hiány a lehetőségekben az egyházon belül és azon kívül sem. Lelkészértekezletek, konferenciák, egyházkerületi csendesnapok és továbbképzések adtak lehetőséget a hívogatásra, buzdításra. A társadalomban, az egészségügyben is nagy nyitottsággal és érdeklődéssel fogadták a missziós szolgálatot. Gyülekezeti iszákosmentős vasárnapokon gyógyult barátaink bizonyságtétele jelentett erősítést. Az évente tartott beszámolókon nemcsak a szolgálat aktuális gondjait, kérdéseit lehetett megbeszélni, hanem ezek a hálaadás napjai lettek a gyümölcsöző szolgálatért. A nyolcvanas évek közepétől az alkalmak által már egész egyházi életünk vérkeringésében ott volt a Református Iszákosmentő Misszió. A felelősség egyre erőteljesebben ébredezett a lelkészek és a gyülekezeti tagok között és lettek a misszió elkötelezettjeivé. Az évek gyorsan teltek. 1983-ban el kellett búcsúznunk Siklós József testvérünktől, aki határtalan energiával, lelkesedéssel haláláig munkálkodott. Ezután több mint 20 évig Balog Zoltán és felesége átvette a szolgálat terhét és hordozták hűségesen 2006 tavaszáig. Közben rendszerváltás történt, egyházunk is sok változáson ment keresztül. A misszióhoz csatlakoztak más felekezetű lelkészek és önkéntes munkatársak is.

A Misszó elkezdett önálló életet élni /a gyülekezeti, egyházi kapcsolatai nem szélesedtek inkább szűkültek, a lelkész munkatársak jó része visszavonult /. Közben újjáalakult és „felnőtt” ebben a közösségben a Magyar Kékkereszt Egyesület új lehetőségeket teremtve a missziós munkának. Ma már harmincezren fölül van azok száma, akik nálunk kerestek segítséget, s találtak szeretetet, megértést, hallották az evangéliumot. Az egyesület Dömösön 2000 óta kórházat működtet,2016 óta szenvedélybetegek átmeneti otthonát. Itt kap helyet a gyógyító munka, az utógondozó munka egy része. A családok missziója vagyunk, ahol nem csak a szenvedélybeteg gyógyul, hanem a társa, a gyermekei is. Több mint negyven helyen az országban rendszeresen találkoznak gyógyult barátaink, hogy erősödjenek a hitben. Külön öröm, ahol a gyülekezet ad otthont testvéreinknek, vagy lelkészek vállalják a lelki szolgálatot. Hálásak vagyunk a hűséges munkatársakért, akik minden időben vállalták a szolgálatot a misszióban.

Mindannyian függőségre születtünk. Lehet, hogy nem olyan látványos és nyilvánvaló, mint a szenvedélybetegek önpusztítása, mégis ugyan úgy rászorulunk az Isten kegyelmére, mint ők. A misszió önkéntes jelentkezés után fogadja a rászorulókat és családtagjaikat. Mivel az alkoholizmust lelki betegségnek tartjuk, így örömmel vagyunk részesei Isten gyógyító munkájának, és tapasztaljuk, hogy emberek megszabadulnak, bajukkal hozzá menekülnek, és tőle segítséget kérnek.

Még több
amit nyújatni tudunk
amit nyújatni tudunk
LELKI SEGÍTSÉG NYÚJTÁS
EGYÉNI BESZÉLGETÉS
UTÓGONDZOZÁS
TEMATIKUS CSOPORTOK
GYÓGYÍTÓ HETEK
SZOCIÁLIS MUNKA
PREVENCIÓ
KÖZÖSSÉG
TAPASZTALATI SEGÍTŐK
CSALÁDI HETEK
HOZZÁTARTOZÓK TÁMOGATÁSA

KÜLDETÉSÜNK

JÓ HÍR

CSALÁDOK

BIZONYSÁGTÉTEL

Az Alag utcai központban a csendesnapjainkon, és a csoportok által szervezett regionális találkozókon is igyekszünk támogatni, erősíteni az Istennel és az egymással való kapcsolatot. Gyógyult barátaink nagy része rendszeres bizonyságtévő. Sok segítségre szoruló rajtuk keresztül hallja a jó hírt: VAN KIÚT A SZENVEDÉLYEK RABSÁGÁBÓL. 

Számunkra a család jelenti azt a közösséget, aki felé a szolgálatunkat végezzük. Hívjuk a szenvedélybeteg házastársát a gyógyító hetekre, gyermekeiket családos alkalomra. 

„Dömösön "szívátültetésen" estem keresztül, ahol Isten az Igét nem az elmémbe, hanem a szívembe ültette. A szabadulás érzése megvilágosította számomra az igazi szabadság érzését, amikor valóban szabadon dönthetek, és ettől jól érzem magam, természetesen Istennel és nem nélküle. Ez a kötődés azonban nem rabság, hanem Isten iránti szeretetteljes ragaszkodás.” Részletek egyik testvérünk bizonyságtételéből

KÜLDETÉSÜNK

JÓ HÍR

Az Alag utcai központban a csendesnapjainkon, és a csoportok által szervezett regionális találkozókon is igyekszünk támogatni, erősíteni az Istennel és az egymással való kapcsolatot. Gyógyult barátaink nagy része rendszeres bizonyságtévő. Sok segítségre szoruló rajtuk keresztül hallja a jó hírt: VAN KIÚT A SZENVEDÉLYEK RABSÁGÁBÓL. 

CSALÁDOK

Számunkra a család jelenti azt a közösséget, aki felé a szolgálatunkat végezzük. Hívjuk a szenvedélybeteg házastársát a gyógyító hetekre, gyermekeiket családos alkalomra. 

BIZONYSÁGTÉTEL

„Dömösön "szívátültetésen" estem keresztül, ahol Isten az Igét nem az elmémbe, hanem a szívembe ültette. A szabadulás érzése megvilágosította számomra az igazi szabadság érzését, amikor valóban szabadon dönthetek, és ettől jól érzem magam, természetesen Istennel és nem nélküle. Ez a kötődés azonban nem rabság, hanem Isten iránti szeretetteljes ragaszkodás.” Részletek egyik testvérünk bizonyságtételéből

ISZÁKOSMENTŐ MISSZIÓ

TÖRTÉNETEK

A megfelelő gombra kattintva elolvashatja a misszió TELJES TÖRTÉNETÉT vagy KÜLDETÉS TÖRTÉNETÉT.

  • Idő
  • Előadó
  • Cím

KÖSZÖNJÜK

Partnereink

SEGÍTSÉGÉT ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT